Farsangi hagyományok és népszokások nyomában

Mikor van farsang?

A farsang név osztrák-bajor eredetű és húshagyó keddre utal, amely a böjti időszak előtti utolsó nap. Farsang az évenként ismétlődő, mozgó dátumú ünnepek közé tartozik, hossza és zárónapja is minden évben más. Attól függ, hogy mikorra esik húsvétvasárnap. Szigorúan véve a farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Mindig január 6-án kezdődik, a zárónap pedig húsvéttól visszafelé számolt 40. nap, amely idén február 26-ára esik. A magyar farsangi időszámítás azonban engedékenyebb, gyakorlatilag torkoscsütörtökig tart, ekkor még elfogyasztják a maradékot. A farsang évszázadok óta az evés, ivás, a lakodalmak, a disznótorok és a jelmezes felvonulások télbúcsúztató ünnepe. A legtöbb ünneppel ellentétben ehhez nem kapcsolódik vallási eredet. Az egyház az ördögök ünnepének tartotta és tiltotta, de gyakran a világi hatóságok se nézték jó szemmel a farsangi kicsapongásokat.

A farsang farka

A farsangi ünnepkörben a kövércsütörtök a sonka és a kocsonyafőzés, ill. a vendégjárás ideje. Péntek a készülődés, szombat, vasárnap és hétfő a mulatás napja. Kedd a sonkahagyó, szerda pedig a csendes hamvazó, azaz a böjt hivatalos kezdete. Farsang csúcspontja az utolsó három nap; ez az úgynevezett „farsang farka”, ez az „ ereszd el a hajam” engedélyezett időszaka. Ilyenkor hatalmas mulatságok közepette vesznek búcsút a téltől. Ennek a farsangfarki evés-ivásnak megvan a maga ősi, gonoszűző és termésvarázsló eredete. Ekkor rendezik meg világszerte a nagy hagyományos karneválokat – gondoljunk a velencei álarcosokra vagy a riói táncosokra –, míg nálunk a leghíresebb esemény a busójárás. A mohácsi busójárás 2009 óta az UNESCO Világörökség része, valamint hungarikumnak is számít.

Busójárás

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával magyarázzák. A történet szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról. Szép történet akkor is, ha nincs történeti alapja. A város ugyanis 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság betelepítése csak tíz évvel ezután kezdődött meg. Ők hozhatták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson nyerte el mai alakját.

Hogy néz ki a busó?

A busó öltözete nem változott: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben a kereplőt vagy buzogányt tartották. Mi teszi a busót busóvá? Hát a fűzfából faragott, eredetileg állatvérrel festett álarc.

Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék. Nekik az a szerepük, hogy távol tartsák a gyerekeket a busóktól. Hagyományosan hamuval, liszttel, ma inkább ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal csépelik a népeket. Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportok célja az volt, hogy kifejezzék jókívánságakat, elvégezzék a télűző varázslatokat, és megkapják az ezért járó adományokat. Hajdanán házról házra jártak, tehát a farsangi köszöntők sorába tartozott a szokás.

Mára a népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, de látványosabb lett mint valaha. A csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik, iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Este a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A helyiek farsangja azonban nem ez. Ők kedden magukban farsangolnak a máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával. így búcsúznak a téltől és behívják a tavaszt.

A farsang eredete

A tél végét és tavasz kezdetét, a termékenység és bőség időszakát már az ókori népek is jeles ünnepnek tartották, ezeket tekintjük a mai, modern farsangok ősének. A kereszténység elterjedésével egy időre eltűnt, majd a középkortól az ősi farsangi ünnepek keresztény tartalommal töltődtek meg és újra elkezdték megtartani. A farsang fontos aspektusa a szabályok felrúgása,amit ilyenkor maszkok mögé bújva tehetünk meg. Régen úgy tartották, hogy a Nap veszít erejéből a tél utolsó napjaiban, ezáltal a gonosz szellemek életre kelnek. Hangos mulatozással, zenéléssel, boszorkánybábuk égetésével próbálták elűzni őket, az utcán vonultak az úgynevezett maszkos alakoskodók. A maszkos ünnepségek megvalósulhattak bál formájában is, de ez inkább az előkelőbb rétegre volt jellemző. A télbúcsúztató felvonulásokon azonban bárki részt vehetett és az emberek boldogan ünnepelték együtt a tél végét.

Farsangi népszokások, hagyományok

Magyarországon jellemzően a néphagyományokra épülő szokások népszerűek: a farsangi köszöntők, a maszkos-jelmezes felvonulások. Ilyen a jól ismert pesti operabál és a mohácsi busójárás is. Azonban a világ sok országában tartanak mulatságokat ebben az időszakban, ide tartozik a riói és a velencei karnevál is. Régen a húsvéti böjt ideje alatt tilos volt házasodni, így a farsangi időszak egyben esküvők tartására is szolgált, ezért hívták például a vízkereszt utáni első vasárnapot menyegzős vasárnapnak. A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt jelentős szerepük. A lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát, melyet a legények farsangvasárnap a kalapjukra tűzték, így mentek el a bálba. Akinek több is jutott, annak azzal kellett először táncolnia, akitől az elsőt kapta, ezt tűzték ki a kalapjuk elejére. Akinek egyet adtak na az a legény már foglalt volt. De a házasság „előzményei” is ilyenkor történtek: a lányok bokrétát juttattak a kiszemelt legénynek, aki ha a farsang végén azt kitűzte kalapjára, akkor megköttetett az eljegyzés. A vénlány- és vénlegénycsúfolás  nem éppen lélekmelegítő szokás, ezekkel tréfásan vagy durván figyelmeztették azokat, akik még nem találtak párt. A vénleányokat siratták:  Húshagyó,húshagyó, Engemet itt hagyó!

A farsangvasárnapnak több más neve is lett az idők folyamán, például sonkahagyóvasárnap vagy csonthagyóvasárnap. Hétfőn, azaz a farsang középső napján volt az asszonyfarsang, ilyenkor a nők korlátlanul ihattak, és úgy mulathattak, mint a férfiak. Ki is élték magukat, hiszen ezután már nem volt szabad házasodni vagy táncolni. A farsang harmadik, egyben utolsó napja húshagyókedd, mely mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot. Ezen a napon szalmabábut vagy koporsót égettek, így zárták le a farsangot, és vele együtt jelképesen a telet. Húshagyó kedden morzsolják le a vetnivaló kukoricát is, ez a nap vetőnap a mákra és a palánta-félékre, termőnap a gyümölcsfa-takarításra.

A farsangi időszak alatti jelentős napok

Ilyen például január 22., Vince napja, ami másnéven termésjósló nap. „Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince”, azaz, ha aznap szép idő van, akkor jó bor várható szüretkor, ha pedig borús, akkor rossz. Február 2-án a tél végét próbálják megjósolni az alapján: ha a medve kibújik a barlangjából és enyhe időt talál, akkor visszabújik, mert hosszú, hideg idő várható a maradék téli időszakra. Rögtön másnap, február 3-án van Balázs napja, amikor az emberek almát és gyertyát szentelnek Szent Balázs püspök tiszteletére, aki megmentett egy gyereket a fulladástól, és így lett a torokbajok elleni védőszent.

Torkos csütörtök

A farsanghoz kötődik a torkos csütörtök hagyománya is. A farsang farkát követő csütörtökön egy napra felfüggesztették a böjtöt és óriási lakomákat rendeztek. A hagyomány szerint ezen a napon kell elfogyasztani minden zsíros, tartalmas ételt, hogy a nagyböjt alatt biztosan ne kerüljenek tiltott hozzávalók az ételekbe. Ezt a szokást néhány éve az éttermek is visszahozták és ilyenkor hatalmas akciókat hirdetnek. Az újraélesztett tradíció Magyarországon a hamvazószerda utáni csütörtökre esik. Ilyenkor kerülnek az asztalra a gazdag, húsos levesek, a gulyás és a babgulyás. A főételek közül a borral sült, „részeges” húsok számítanak tipikus farsangi fogásnak. Azonban a legklasszikusabb farsangi finomság a fánk, amely tájegységenként más-más formában köszön vissza. A közkedvelt szalagos fánk mellett több helyen készítettek képviselőfánkot és forgácsfánkot is, de az almából vagy túróból készült változata is sokak kedvence.